Több mint 30 éves zeneipari pályafutása az Exotic-kal kezdődött, ami a mai napig aktív.

Később innovatív menedzseri irodát alapított bátyjával, majd létrehozott egy digitális koncertszervező platformot feleségével – minden projektje pionír a maga módján. Folyamatosan keresi a lehetőséget arra, hogy meglovagolhassa a zenével kapcsolatos innovációk hullámait. Tabár Zoltánnal beszélgettünk.

Mit gondolsz, mi az Exotic sikerének titka?

A zene egy olyan műfaj, ami az érzékekre hat. Egy produkció sikerét az határozza meg, hogy az általa készített művek adott pillanatban hogyan hatnak a közönségre, úgy a dalszövegek, mint a zene tekintetében. Minden generáció magának választ idolt, mi az Exotic-kal az úgynevezett „kisgeneráció” korszakában érkeztünk, jó időben, jó helyen, olyan tartalommal, ami sokakat foglalkoztatott. Szakítottunk az összes addigi tradícióval, szembementünk szinte mindennel, új utakat keresve, ahogy ezt a velünk együtt növő generáció is tette. Ez volt az Exotic sikerének a titka.

Ha jól érzem, akkor a következő fontos állomás a karrieredben a zenei ügynökségetek megalapítása és a menedzseri pálya felé való elmozdulás volt. Milyen kihívásokkal és lehetőségekkel szembesültél a kezdetekkor ezen a téren? Hogyan változott mindez későbbiekben?

Már az Exotic kezdeteinél is foglalkoztatott a zeneipar gépezetének működése, így a produkció 3. évében elkezdtem zenekarvezetőként „menedzseri tevékenységet” is végezni. Amikor Sipos F. Tamás szólókarrierbe kezdett, bátyám, Tabár István megalapította a Joyride Produceri Irodát, melyhez hamarosan csatlakoztam. Ezt az időszakot a zeneipar vadkapitalizmusaként is nevezhetnénk, így szinte adta magát, hogy valami új zeneipari modellbe kezdjünk. Akkor még nem tudtuk definiálni, hogy ez az úgynevezett 360 fokos modell (amely modell napjainkban is működik), egyszerűen csak full-service szolgáltatást kínáltunk a feltörekvő előadók számára. Gyakorlatilag beékelődtünk a multik és a produkciók közé, és egy erős érdekképviselettel támogattuk a munkájukat.

Menedzseri pályafutásom elején még nem volt mobiltelefon, a számítástechnika gyerekcipőben járt, az internet betárcsázós volt. Nem létezett valódi keresési kultúra. Soroljam? Szinte mindenkinek ki voltak szolgáltatva az előadók. Ezt a rendszert kezdtük elsőként felszámolni. Ez egyben egy olyan lehetőség is volt, aminek következtében exponenciálisan lehetett növekedni.

Hogyan látod a könnyűzene jelenlegi helyzetét globálisan? Mik azok a trendek, jelenségek, amelyek a leginkább formálják a nemzetközi könnyűzenei színteret?

Az állandó változás időszakát éljük. Egy-egy produkció felfutása, majd kifutása is rettentően felgyorsult. Az első impulzus, ahol új termékkel (dal/videóklip) találkozhatunk, az egyértelműen a social felületekre került át, míg a produkciók kommunikációs lehetőségei kiszélesedtek.

Mi a helyzet hazai fronton ezzel kapcsolatban? Szerinted mennyire befolyásolják az aktuális gazdasági, közéleti események a kulturális élet, azon belül is a zenei szegmens alakulását?

Egy előadó akár saját magát önerőből felépítheti, ahogy például a Paul Street - Azariah jelenség megmutatta, mennyire másként informálódik a mai közönség. Az üzenet, amit közvetítenek viszont örökérvényű marad, olyan előadó lehet igazán sikeres, aki egy olyan életérzést, tartalmat közvetít, amire széles körben nyitottak, amivel tudnak azonosulni, így olyan előadó érhet el kiemelkedő sikert, aki a zenéi mellett jól kommunikál, van véleménye és azt fel is meri vállalni.

Tapasztalataid alapján mennyiben más ma zenekart alapítani itthon a nyolcvanas évekhez képest?

A nyolcvanas évek az alulról építkezésről szólt. A produkciók próbatermekben elkezdték készíteni saját repertoárjukat, majd azzal elkezdtek házalni, elsőként 50-100 fős klubokban előzenekari produkcióként (ingyenesen) mutatkozhattak be. Amennyiben nyitott volt rájuk a közönség, lépésről lépésre haladva jutottak odáig, hogy az akkoriban monopolhelyzetben lévő Hungaroton (lemezkiadó) felfigyelhessen rájuk. Amennyiben az akkori művészeti vezető felfigyelt a feltörekvő előadóra, bekerülhetett a következő éves kiadási tervbe. Majd a lemez megjelenése kapcsán jöhetett az első képfelvétel és a rádiós játszás.

Ezzel szemben ma minden fordítva működik. Akár egyszemélyes előadóként az első pillanatban brandingelt produkcióval, hangfelvétellel, klippel bombázhatod a médiát, adhatod ki a dalodat, és indíthatod a kampányt. Ezt követően állítod színpadra a produkciót. Ennek oka a digitalizáció, valamint a hang- és képfelvétel készítő eszközök fejlődése.

Milyen indíttatások mentén hívtátok életre a digitális koncertszervező asszisztenst, a KoncertBooking.com-ot? Miért van rá szükség és mik a céljaitok vele a közeljövőben?

A zeneipar aktív részeseként, amikor megéli az ember a változásokat, két dolgot tehet, megpróbálja azt fékezni és sodródik, vagy éppen az új lehetőségeket kihasználva annak az élére áll. Mi mindig az utóbbit választottuk. Ha az origóhoz megyünk vissza, tisztán látható volt az előadók esetében, hogy egy új világban, függetlenként saját magukat menedzselve szeretnének előre haladni. Ennek számos oka volt.

Elsőként a hanglemezkiadás hanyatlása következtében megnőtt a részesedés mértéke a kiadói oldalon, másrészt szinte eltűnt a hangfelvételekből származó jövedelem. Szóval a művész azért fizetett többet, hogy már szinte semmit ne kapjon a hangfelvételből. A zeneipar bevételei ezt követően egyértelműen a koncertekből származtak, viszont egyre kevesebb maradt az előadónál, mert az összes gyártási és adminisztrációs költség a koncertbevételekre terhelődött. A fizikai hangfelvételkiadás gyakorlatilag megszűnt, digitálisan feltölteni egy dalt, meg nem jelent megoldhatatlan feladatot az Y generáció számára. Ugyanakkor az utazási piachoz hasonlóan a megrendelők is keresték azt a lehetőséget, hogy a promótereket kikerülve, közvetlenül rendelhessenek produkciókat úgy, hogy az ne legyen ettől drágább.

A KoncertBooking.com létrehozásakor fontosnak tartottuk az esélyegyenlőséget, vagyis, hogy a kisebb produkciók is részesülhessenek azokból a lehetőségekből, amelyekből a nagyok. Az előadók számára a platform növeli a láthatóságot, ami által a szélesebb közönség is megismerheti őket. A weboldal és applikáció lényege, hogy digitálisan összeköti az egyes zeneipari szereplőket annak érdekében, hogy könnyen és hatékonyan tudjanak különféle zenei eseményeket szervezni és lebonyolítani. Összességében a KoncertBooking.commal egy olyan innovatív platformot álmodtunk meg, amely a koncertszervezés minden elemét lefedi A-tól Z-ig.

A forgatókönyvet az élet írta, mi csak létrehoztuk azt a platformot, amit a piac igényelt. A jelenlegi modell épp a napokban indította el a digitális reklámajándéktárgy értékesítés tesztüzemét, ami környezetbarát és szintén 21. századi elemeket tartalmaz. A jövőre nézve számos izgalmas fejlesztés várható és a külföldre lépés is hamarosan megvalósul.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése az utóbbi években zeneipari körökben is fontos beszédtémák. Te szinte minden megnyilatkozásodban e fejlesztések mellett érvelsz. Hogyan gondolsz a jövőre ezzel kapcsolatban?

A negyedik ipari forradalomban nőttem fel és láttam a zeneipar teljes átalakulását. Ha csak abból indulok ki, hogy amikor mi kezdtük, a hangfelvételkészítés olyan költséges volt, hogy csak néhány akkori sztárelőadónak adatott meg, akkor egyszerűen láthatóvá válik, hogy miért is jó a fejlődés. A mesterséges intelligencia megjelenése is tudást igényel. Nem mindegy, hogy milyen instrukciókkal íratunk forgatókönyvet, dalszöveget, vagy akár dalt. Szintén fontos, hogy egy produkció sikeressége az egyediségén az önazonosságán dől el, így az AI használata jelenleg csak kiegészítő feladatokra alkalmas. Inspirálódni már most is szuper lehetőség és számtalan felesleges adminisztratív munkától megszabadíthat. Aki az élére áll a fejlődésnek, az mindig a nyerő oldalra teszi le a voksát.

Véleményed szerint mi a média szerepe napjainkban a zenészek karrierjében, illetve mit gondolsz a tehetségkutatók létjogosultságáról?

10 évvel ezelőtt egy nagy lehetőség volt egy előadó számára a tehetségkutatóban való megjelenés lehetősége. Az akkori műsorokból lett országosan népszerű Rúzsa Magdi, Kökény Attila, Caramel és sokan mások.

A prime time megjelenés és a széleskörű promóció nagy elérést biztosítottak, ugyanakkor a kereskedelmi televíziók célközönsége kapcsán erősen bulváros volt. Ez legalább akkora hátrányt is jelentett a későbbi építkezés kapcsán. Ha az elmúlt egy év teltházas előadóit veszem alapul, szinte az összes a közösségi média platformjait használva került fókuszba, és lett headliner.

A műsorkészítők elsősorban műsort készítenek, ezért a fő cél, hogy a tehetségkutató nézettsége magas legyen. Ez nem minden esetben egyezik meg a sztárépítés szabályaival. Fontos, hogy egy ilyen műsorba jelentkező előadó vegye ezeket számításba és tudatosan alkalmazza annak minden aspektusát.

Mit tanácsolnál a fiatal, feltörekvő zenészeknek, akik a zeneiparban szeretnének érvényesülni?

Önazonosság, üzenet, jó kommunikáció, maximalizmus. Fontos, hogy ne a trendeket copy paste-eljük, hanem merjünk saját magunk lenni. Az igazi sikert az hozza meg. Közepes népszerűség elérhető egy derék iparos munkával, de aki hangszert vesz a kezébe és behunyja a szemét, az előbb vizualizálja az MVM Dome színpadán önmagát, mint egy kistelepülés falunapi rendezvényén.

Végezetül: mi inspirál a mindennapokban a művészetben és az életben? Hogyan tudsz kikapcsolódni és hogyan találsz motivációt az új projektekhez?

A Covid alatt rákattantam a főzésre. Amikor a konyhába érek, kikapcsol a napi rutin és a főzésé lesz a főszerep. Olyankor a szeleteléstől az étel tálalásáig mindent próbálok egyedien megalkotni. Ami a legfurcsább, hogy ebben a relaxációs módban érkeznek a legjobb ötletek, ami viszont nem a főzésről szól. Így két legyet üthetek egy csapásra.

Köszönöm az interjút!

https://www.facebook.com/zoltan.tabar