zenesz_logo.png



Nánási Péter az elmúlt 10 évben több mint 100 megbízást kapott 20 különböző országból, írt zenét reklámokhoz, színházi- és táncelőadásokhoz is. Klarinétosként kezdte, majd gitárosként folytatta, és volt hangmérnök is. Erről az érdekes és hosszú útról kérdeztük.

ZenĂŠszmagazin 1 700x.jpg

 


Hogyan jutottál el a gitáros háttereddel előbb a stúdiótechnikához, majd az média-zeneszerzéshez?

 

A gitár nagy szerelem, de azt hiszem, mindig a zene egésze érdekelt leginkább. Az első hangszerem a klarinét volt, ezt váltotta 14 évesen a gitár. Hosszú évekig nagyon komolyan vettem, volt olyan korszakom a húszas éveim elején, amikor napi 6-8 órákat gyakoroltam. A gitár egy hangszer, egy aspektus engem pedig leginkább mindig az érdekelt, hogy hogyan lesz az egymásra rakott hangokból zene. Mindig azt éreztem, hogy van emögött valamilyen csoda és ehhez a jelenséghez szerettem volna közel kerülni. A gitár egy nagyon jó barát volt ebben, de azt egy idő után éreztem, hogy ez csak egy eszköz és szeretnék globálisabban rálátni a témára, más eszközöket is megismerni.

 

A kétezres évek első felében iskola mellett dolgoztam egy budakeszi stúdióban, mint hangmérnök. Itt megismertem ezt a szakmát. Ez volt az az időszak, amikor a szalagos (ADAT) technikát felváltotta a számítógépes rögzítés. Én még dolgoztam digitális szalagra, és nem éreztem ennek a romantikáját, nagy váltás volt, amikor a stúdióban megjelent a Pro Tools és vele a számítógépes hangfelvétel. A szalagos rögzítésnél, amikor kevertünk és rögzítettük a sztereó mastert, volt, hogy hárman álltunk a keverőpultnál, hogy az adott pillanatban legyen elég kéz állítani valamit, ez volt a manuális automatizálás. Ehhez képest, amikor az egyik pillanatról a másikra megjelent a számítógép alapú rögzítés, ezek a nyűgök eltűntek, minden munkafolyamat kitisztult, egyszerűbbé vált. Emellett lehetett real-time vezérlésű plugin-eket használni, ami ma már természetes, de akkor revelációnak számított.

 

Nagyon sokat tanultam itt, de mindig azt éreztem, hogy rossz oldalán ülök az ablaknak és a feljátszóban lenne a helyem. Ezért, amikor 2004-ben meghalt apám, azt éreztem megérett az idő a váltásra, felálltam és örökre abbahagytam a hangmérnök munkát. Viszont azt nyertem vele, hogy értek hozzá, a mai napig magamnak készítem a zenéim, én veszem fel, keverem, masteringelem őket.

 

Ez idő tájt talált meg néhány televíziós és színházi zeneszerzős megbízás, az alapvető elfoglaltságom más volt, de érdekelt ez a világ és azt láttam, hogy amit készítek, működik, a margarin-reklám zenéje margarin-reklámos lett, a mesejáték zenéje pedig mesejáték-szerű. Ez tetszett, így elkezdtem erre ráfeküdni.

 

 

 

 

Hogyan tettél szert külföldi megbízásokra?

 

2011-ben váltottam, akkoriban kezdett kinyílni a világ az internet hatására, és éreztem, hogy nagyobb a piac, mint eddig gondoltuk, vannak már referenciáim, megnézem, itthonról lehet-e külföldre dolgozni. Elkezdtem ajánlatokat küldeni külföldi filmes és produkciós cégeknek és én voltam a legjobban meglepődve, amikor elkezdtek beszállingózni munkák a világ minden tájáról, először egy norvég, aztán egy amerikai majd egy ausztrál megbízás. Rájöttem, hogy ez a műfaj létezik, a digitális szabadúszó egy valós dolog, ha működik grafikusként, akkor működni fog zeneszerzőként is. Így kezdődött, az elmúlt 10 évben mindenféle zenét készítettem, a mai napig ugyanúgy élvezem és rengeteget tanulok közben. Kicsit minden feladathoz fel kell nőni, minden megbízást komolyan kell venni, mert abban a pillanatban, amikor egy munkát csak a pénzért vállalsz el, eltűnik az az igény belőled, hogy fejlődj általa, hogy meghaladd magad szakmailag, adott esetben művészileg.

 

Ez egy nagyon izgalmas munka, és amikor a megrendelő igénye találkozik azzal, amit én is mondani szeretnék az adott projektről, az nagyon jó érzés. Ilyenkor könnyű a feladat mert eltűnik belőle a megfelelési kényszer.

 

 

ZenĂŠszmagazin 2 700x.jpg

 

  

Minden hangszeren te játszol, vagy időnként más zenészekkel is együtt dolgozol?

 

Ez projekt és költségvetés függő. Mostanában színházi munkáknál szoktam kérni előre, hogy legyen erre külön keret, hogy bizonyos hangszereket ne digitálisan szólaltassunk meg, hanem élő zenészekkel. Egy vonós vagy fúvóskart kiválóan meg lehet oldani mintavételezett hangszerekkel digitálisan, de a szólóhangszerek még ma 2021-ben sem az igaziak virtuálisan. Most épp egy színházi előadás zenéjét készítem, itt fagottot, csellót és énekhangokat fogunk rögzíteni zenészekkel, a gitárokat és a zongorát feljátszom én, a többi hangszer pedig vagy programozott, vagy midi billentyűzettel van rögzítve. Egy marimba például tökéletesen működik így. Ezzel a hibrid technikával egy a valós megszólaláshoz nagyon közeli eredményt tudunk elérni, én ódzkodom a 80-as évekből gyökerező midi-műanyag hangzástól, – ez Magyarországon a 90-es években ment nagyon – szerencsére ma már sok esetben nem tudjuk megmondani, hogy élő-e a zene vagy számítógéppel készült. Legjobb példaként a különböző amerikai sorozatok zenéjét tudom említeni, ahol sokszor nekem is el kell gondolkodnom, hogy élő hangszereket vagy virtuálisat hallok-e.

 

Természetesen egy rövid határidős reklám-munkánál az élő zenészek bevonása nem adott, ilyenkor mindent számítógépről oldok meg. Olyan is sokszor van, hogy a munka jellege nem igényli az élő hangszereket, például, ha elektronikus zenét kérnek.

 

Most éppen min dolgozol?

 

Most a Dunaújvárosi Bartók Színház Kis Herceg előadásának készítem a zenéjét. Ez egy nagyobb projekt mert a 70 perces játékidő egésze alatt folyik a zene, mintegy szereplőként részt véve. Most fejeztem be egy négy reklámból álló francia munkát és egy-két héten belül indul egy új projekt, egy táncelőadáshoz készítek zenét.

 

A járványhelyzet bekavar nekünk is, március 26-ra van kiírva a bemutató Dunaújvárosban, elképzelhető, hogy online streaming lesz a premier és aztán a nyitás után kezdi a darabot a színház játszani közönségnek. Remélem, hogy április-májusban már lesz módom látni a közönség reakcióját, ennél a darabnál most én is várom ezt, sok időt és figyelmet fektettem ebbe, nekem is fontos lett.

 

Néhány évente összegyűjtöm a jobban sikerült munkáim és kiadom lemezként, felrakom őket Spotify-ra és más online platformokra. Most a Kis Herceg egységénél és terjedelménél fogva egyben fog megjelenni.

 

 

 

 

 

Milyen eszközöket, szoftvereket használsz?

 

10 éve a Native Instruments csomagját használom a Komplete Ultimate-et. Ez egy nagy szoftvercsomag zeneszerzőknek, mindenféle hangszerrel, effekttel, és egyéb eszközzel, amire szükség lehet. Ez másfél évente frissül, a 7-es verziónal vásároltam meg a licenszt, most 13-nál járunk. Emellett használok East West Sounds hangszereket is, sokáig volt a fő szimfonikus zenekar hangkészletem az övék, ami ipari sztenderd volt a szakmában hosszú évekig. Tavaly a Native Instruments kihozott egy saját verziót, azóta ezt használom, egész egyszerűen jobban tetszik a hangja, dinamikusabb, tömörebb, kifejezőbb. Ennek a hangszernek az az érdekessége egyébként, hogy Magyarországon, a 22-es Stúdióban, egy magyar szimfonikus zenekarral - azt nem írják a honlapon, hogy melyikkel - rögzítették a hangokat a németek.

 

Szeretem a különböző zengetőket, évek óta van a fejemben egy lecsengés, amit szeretnék hallani a felvételeimen, ezt kutatom. Ezért nagyjából évente vásárlok egy új zengető plug-int, fura, de egyikkel sem tudtam még elérni azt a hangot, amit szeretnék hallani. Persze mindenféle más, szép lecsengést igen, kíváncsi vagyok, hogy megtalálom-e, amit keresek. Most a Liquid Sonics Seventh Heaven nevű zengetőjét használom egy-két hónapja, szép terek és zenei a szövet, de ez sem az a hang, ami miatt nem keresek tovább.

 

 

 

 

Hangkártyaként egy Focusrite Clarettet használok, gondolkodtam anno az Universal Audio termékein is, de ők főleg iOS-re gyártanak interfészeket én pedig Windows alapon dolgozom. Lehallgatóként régi, első generációs Tannoy stúdió monitorokat használok, keverni viszont általában fülhallgatóval keverek, van egy kis dán cég, az a nevük, hogy AIAIAI, az ő stúdiófülesüket használom, nagyon szeretem és meg is szoktam a hangját, ha cserélek, valószínűleg a markánál maradok.    

 

A fő DAW-om a Reaper, de szeretem a Cubase-t is, illetve sokat dolgoztam Pro Tools-on is. Amikor olyan jellegű felvétel van, amit nem tudok az itthoni mikrofonjaimmal vagy eszközparkommal felvenni, akkor Bodnár Petinél a Zsiráf Sound stúdióban oldjuk meg a felvételeket.

 

 

ZenĂŠszmagazin 3 700x.jpg

 


Hogyan tovább, mondanál valamit a terveidről?

 

Vannak hosszú és rövid távú terveim is, egyrészt szeretném jól végezni az aktuális munkáim. Az is cél, hogy ez minden esetben tanulás is legyen. Ez úgy érhető el, ha folyamatosan olyan megoldásokban gondolkodunk, amiket még nem próbáltunk. Mindig igyekezni kell újat mondani, új stilisztikai eszközöket használni. Így 40 fölött elkezdtem érezni, hogy az embernek vannak korszakai: a tinédzser éveid a nyitottságról, a húszas éveid a gyorsaságról szólnak, a harmincas éveid arról, hogy rendesen megtanuld a szakmát, rutint szerezz. A negyvenes éveimről így az elején azt gondolom, hogy már van egy nyelvtanom, ami rám jellemző és tudom használni. Ezt szeretném tágítani, frissen tartani, adott esetben teljesen átírni.

https://www.peternanasi.com/

 

- zm -